Éppen most arra gondoltam, hogy ez a legeslegjobb élet, ebben a legeslegjobb országban ... és nagyon szeretném, ha minden egyes nyavalygásomnál eszembe jutna, hogy milyen jó nekem! Sokszor van, hogy többre vágyom, szebbre, nyugodtabbra, érdekesebbre, izgalmasabbra, és erre biztat az egész világ. Pedig olyan hihetetlenül jó ám nekem!!! Teljesen értelmetlennek tűnik minden belső és külső vád azzal kapcsolatban, hogy ez 'olyan középszerű' olyankor, amikor eszembe jut a HÁBORÚ, meg a BORZALOM, meg a FÁJDALOM. Persze rossz, sokszor, de egyébként meg olyan könnyű, és selymes AHHOZ képest! És AZ létezik, és tényleg BORZASZTÓ, és KILÁTÁSTALAN, és nagyon-nagyon sokan átélik, és az a nagy igazság, hogy valahol mélyen folyamatosan attól FÉLEK, hogy egyszer én is átélem. Nem feltétlenül háborúra gondolok ... a legnagyobb félelmem, ami nap mint nap eszembe jut - más-más szituációk színében -, hogy a gyerekekkel történik valami, és én nem tudok segíteni. Egyébként meg - világbéke! - ezt kívánom éppen most.
Éppen most arra döbbentem rá, hogy itt ülök a semmi közepén, és kezdem rosszul érezni magam, mert éppen nincs egy sürgős határidő sem ... ránéztem az órára bambán, és zavartan, nem látom a határidőt, mégis hallom, ahogy ketyeg. Buta rímek szólnak a rádióból, silány zene!
Most csend van.
Címkék: határidő semmi csend
Szólj hozzá!
Éppen most csöndes nyugodt este van, és én úgy érzem, hogy az az idegköteg, ami mostanában ÉN vagyok, egy parányit lazult. Nem tudom eldönteni, hogy csak a felszínen-é, vagy belül is történt valami ... mindenesetre már nagyon DE nagyon régen éreztem lágy melengető biztonságot ... amikor eső után sétál az ember, és érzi az illatokat, és semmi más nem zavarja közben, nem gondol arra, hogy hamarosan elmúlik ez az érzés, hanem ÉREZ. Vagy régen ültem EMBEREK között, akiknek bármikor az ölébe hajthattam volna a fejemet - persze nem tettem - de ... Nagyon hiányzik a biztonságos emberi közelség, hiányzik a biztonság, az ember, és a közelség! És még a lábam is fázik, mindig.
És ez az őrült vonat, olyan iszonyatosan begyorsult, és nincsenek megállók, az utasok menet közben ugrálnak fel-le, és fogalmam sincs, hogy kik ők, és a bőröm ragad ettől a mocsoktól, de nem tudok megmosakodni ... ez van éppen most.
Címkék: öl lazul ragad
Szólj hozzá!
Éppen most fáj a fejem, de az utóbbi napok fejleményei miatt - elmondtam valakinek valamit, ami már nagyon nyomta az életemet - jobban vagyok! Most még egy hónap nagyon kemény küzdelem, aztán tiszta lapok jönnek. Lehet agyalni, hogyan tovább. Ez izgalmas, és talán ezért jó is, de egy picit azért félelmetes is.
Címkék: jobban vagyok
Szólj hozzá!
Éppen most ránéztem a lányomra, és úgy éreztem le kell írnom, hogy néha szinte fáj, annyira szeretem őket ... Biztos, majd még lesz ilyen kitörés, úgyhogy azért is indítottam a blogot (naplót). Ilyen az, ha sokat van egyedül az ember. Előbb-utóbb itt köt ki ... gondolom. Vagy a diliházban.